|
igék bris mé, mair mé, dún mé, ezek nem létező alakok, és az egyik nem is azt jelenti! törni: bris, török/töröm: brisim vagy briseann mé (ulsteri dialektus) élni: mair, élek: mairim vagy maireann mé adni: tabhair, adok/adom: tugaim vagy tugann mé. zárni: dún, zárok/zárom: dúnaim vagy dúnann mé. Másrészről: a bhris mé jelentése törtem, a bhrisinn jelentése régen törni szoktam, hasonló mint az angol used to szerkezet. Ficheallach vita 2007. január 15., 17:02 (CEST) nyelvtani hiányosságok itt az olvasható, hogy "bhur bpáistí" gyerekeitek, de az ír nyelv birtokos névmás esetén máshogy képzi a többesszámot (mint a magyar: gyerekek de gyerekeim) gyerek: páiste gyerekek: páistí gyereketek: bhur bpáiste gyerekeitek: bhur gcuid páistí --Ficheallach 2007. február 7., 17:14 (CET) Szavak jelentése A gar [gaɾ] szó kegyet, támogatást, pártfogást jelent, az ádh [aː] jelenti a szerencsét (Ádh mór ort! [aː moːɾ oɾt] Sok szerencsét!). De ha egy g-vel kezdődő példaszó kell, akkor ajánlom a grá [gɾaː] szeretet, szerelem szót, vagy a gasúr [gasu(ː)ɾ] fiút. Ficheallach 2007. március 9., 11:11 (CET) Javítások Mivel felvetéseimre nem érkezett válasz, kijavítottam az általam kifogásolt részeket. Ficheallach 2007. március 19., 12:39 (CET) Furcsa mondat "Az ír nyelv kötelező tantárgy az államilag támogatott ír iskolákban, ami természetes is lehetne, de nem az, hiszen a lakosság nagyrésze angolajkú." Ez kicsit furcsa fogalmazás. AttishOculus 2007. május 24., 10:09 (CEST) Külön nyelvtan Jó lenne, ha részletesebben tudnánk bemutatni a nyelvtan részt. De ehhez le kéne választani a erről szócikkről, és külön cikkben/cikkekben kéne prezentálni. Várom az ötleteket és a segítséget. Ficheallach 2007. június 12., 16:29 (CEST) kiejtés nagyon jó lenne, ha a példáknál még több helyen lenne kiejtés! akár „magyaros”, akár IPA. előre is kössz Torzsmokus vita 2008. március 2., 22:29 (CET)0 leathan agus ceol A cikken belül többféle elnevezést találtam a velarizált~palatalizált hangok megkülönböztetésére: vastag/vékony kemény/lágy széles/keskeny Az ír, illetve angol szóhasználat sem segít, ugyanis írül: leathan (széles), caol (vékony, karcsú) angolul: broad (széles), slender (karcsú, sudár) Viszont ezek magyarul nem feltétlenül ellentétek. Kérdésem az, hogy milyen szópárt használjunk a jelenség leírására. Használjuk a szlavisztikában már létező kemény/lágy kifejezéseket, vagy vegyük át a nyugatit? Ha átvesszük, akkor a széles/keskeny vagy a vastag/vékony a megfelelőbb? – Ficheallach vita 2008. április 10., 16:34 (CEST) Mivel eddig senki sem válaszolt, kénytelen vagyok magam eldönteni a kérdést. A szlavisztikában használt terminusra javítom a cikket. – Ficheallach vita 2008. december 7., 01:56 (CET) Az ilyen kérdésekre hamarabb jön válasz a Kocsmafal megfelelő szekciójában. Egyébként ránézésre azt mondanám, hogy meg kell kérdezni íreseket, például a KGRE-n oktató Pődör Dórát. | Nagy Gömböc hamm! 2008. december 7., 03:27 (CET) Nemcsak a szlavisztikában használatos a kemény/lágy ellentétpár, hanem a (magyar nyelvű) nyelvészetben általában, bár szakszóval palatalizált (lágy)/velarizált (kemény) ellentétpárral jelölik, amelyek a palatális (elöl képzett), és a veláris (hátul képzett) magánhangzók által előidézett változásra utalnak, de a széles/keskeny átvétele semmiképp sem jó, hiszen az nem használatos és nem célravezető, mert félrevisznek. A legjobb a kemény/lágy terminus, ahogy te is javaslod, hiszen ugyanarról van szó, mint a szláv nyelvekben. Peadar vita 2008. december 7., 04:54 (CET) Ha csak erről van szó, és nem egy speciális kelta nyelvi jelenségről, akkor szerintem simán meg lehet hagyni a veláris-palatális fogalompárt, eléggé bevett szakterminus mind a kettő, esetleg első előfordulásnál zárójelben azt, ami segítség (kemény/lágy). | Nagy Gömböc hamm! 2008. december 7., 16:36 (CET) Oké, csak a magánhangzó veláris/palatális a mássalhangzó palatalizált/velarizált, így a pontos.Peadar vita 2008. december 7., 23:58 (CET) Jogos. Lustaságból nem írtam ki végig, a résztvevők úgyis értik, miről van szó (hasonló slendiránságot egyébként sokan elkövetnek, az alább idézett Pődör D. keltológus is, mentségemre legyen mondva :-)). Egyébként az járt a fejemben, hogy az általam akár csak futólag is ismert nyelvek mindegyikében ismerős a jelenség, tehát valószínűleg nem kell külön keltológiai vagy szlavisztikai terminushoz fordulni, és ha valaki ki tud békülni a nemzetközi todományos terminus helyesírásában magyarított változatával, akkor legyen nyugodtan palatalizált és velarizált. Megnéztem Pődör D. rövid ír nyelvi összefoglalóját, amit a Lonely Planet sorozat útikönyvéhez írt, és abban ő palatalizált/velarizált mássalhangzókról beszél. | Nagy Gömböc hamm! 2008. december 8., 01:22 (CET) Rendben, de ki az a Pődör D.?Peadar vita 2008. december 8., 03:19 (CET) Pardon, ha nem írtam volna ide: a KGRE tanára, filológus és több más egyéb mellett keltológiával is foglalkozik. | Nagy Gömböc hamm! 2008. december 8., 17:12 (CET) 'A shelta az ír cigányok argója, ami ír, angol és roma elemeket ötvöz' >>>- tudomásom szerint a ír 'Traveller'-ek nem cigányok, hanem ír eredetű népcsoport. Milyen forrásból származik, hogy a shelta roma elemeket tartalmaz? otthon vs haza van egy ilyen példamondat a szócikkben, hogy "An bhfuil sibh abhaile? – Otthon vagytok?" az abhaile jelentése: haza(felé), így ez a mondat értelmetlen. helyesen An bhfuil sibh sa bhaile? lenne. (sa = -ban/ben prep. + névelő összeolvadása) valószínűleg ez az észrevétel nem egy klasszikus vitatéma, de nem akartam belejavítani a szócikkbe. kérem, a szerző vagy illetékes tegye meg. GabrielHunter 2010. szeptember 1. 14:55 (CET) |
About us|Jobs|Help|Disclaimer|Advertising services|Contact us|Sign in|Website map|Search|
GMT+8, 2015-9-11 20:12 , Processed in 0.158023 second(s), 16 queries .
